A tengerfenék szkennelése során tűnt fel az U-3523-as jelű, XXI-es típusú tengeralattjáró Skagentől 10 tengeri mérfölddel északra. A múzeum kutatói megvizsgálták és feltérképezték az Északi-tengerben lévő roncsot. A jütlandi haditengerészeti múzeum igazgatója a mostani felfedezés kapcsán kiadott közleményben leszögezte, hogy ez nagyon különleges tengeralattjáró: ez volt a legmodernebb ilyen jármű, amelyet a németek a háború során építettek. Túlmutatott saját korán.
Még jó darabig hullámsírban marad a tengeralattjáró
Azt, hogy a tengeralattjárónak mi volt az utolsó úti célja, azt senki sem tudja biztosan, és arról sincs információ, hogy a fedélzeten voltak-e értéktárgyak vagy olyan utasok, akik nem tartoztak az 58 fős legénységhez. Azonban ezek a kérdések még egy darabig megválaszolatlanok maradnak, mivel a múzeum nem tervezi, hogy a roncsot a felszínre hozza a 123 méteres mélységből.
A tengeralattjáró kiemelését az is nehezíti, hogy a dán partok előtt nehezen hozzáférhető pozícióban fekszik. Az egykori harci jármű orra a homokba ágyazódott, fara húsz méternyire kiemelkedik a tengerfenékből. A roncs mindössze kilenc tengeri mérföldre található attól a helytől, amelyet a brit harci repülők egykor megadtak a kilövés helyszíneként.
A XXI-es típusú járművek sokkal tovább bírtak a víz alatt maradni
A háborúban csak két XXI-es típusú tengeralattjárót vetettek be: a másikat Bremerhavenben állították ki. Ezek az első nagyobb tengeralattjárók, amelyek egy akkor újonnan alkalmazott technológiának köszönhetően tovább a víz alatt tudtak maradni. A múzeum szerint a most felfedezett jármű megállás nélkül eljuthatott volna Dél-Amerikába. A jütlandi haditengerészeti múzeum eddig 450 roncsot talált az Északi-tengerben és a Skagerrakban, köztük három brit és kilenc német tengeralattjárót.